kavegep-berles-budapest-kavegep-szerviz-berkavegep

kavegep-berles-budapest-kavegep-szerviz-berkavegep1. Számos legendát hallhattunk már a kávé élénkítő hatásának felfedezéséről. Az egyik legrégebbi történet szerint Etiópiában, Krisztus előtt 850 táján egy fiatal kecskepásztor arra lett figyelmes, hogy a kecskéi egy bizonyos fának a termését legelészik és ennek hatására rendkívül élénkké váltak az állatok.

Egy későbbi ismert történet szerint, szerzetesek kóstolták meg ezt a bizonyos termést, ám nem nyerte el tetszésüket a termés keserű íze, így beledobták a tűzbe a maradékot. Kis idő elteltével arra lettek figyelmesek, hogy valamiféle jó illat kering a levegőben. A kellemes illat annyira felkeltette a szerzetesek érdeklődését, hogy nemsokára le is főzték a tűzben megpörkölődött kávészemeket. Az így elkészített italt Isten ajándékának tartották, amiért elfogyasztása után egész éjszaka ébren tudtak maradni.

2. A kávéivás kultúrájának kialakulása körülbelül a XI. századra tehető. Ebben az időben kezdték el importáruként szállítani a kávét Arábiába a növény őshazájából, Etiópiából. A Perzsákat teljesen elvarázsolta az ital stimuláló élettani hatása. “Iszlám bor”-ként emlegették, hiszen a muzulmán vallás a valódi bor fogyasztását szigorúan tiltotta. Maga a “kávé” szó is innen ered, a régi arab “kahua” névből.

3. A XVI. század első felében az Oszmán Birodalom hatalma csúcspontjára érkezett. Arábiában, Kis-Ázsiában, Szíriában, Egyiptomban, valamint Dél-Kelet-Európában a kávé egyre fontosabbá vált. Az első kávéházak is a XVI. században nyíltak meg Damaszkuszban, illetve Aleppóban.
1615-ben velencei kereskedők hozták el Nyugat-Európába az első kávét tartalmazó zsákokat. A kávét csodás aromája és élénkítő hatása hamar népszerűvé tette. Hamarosan Európa-szerte felbukkantak a kávéházak.
Amikor a törökök 1683-ban Bécs ostromának befejezésére kényszerültek, távozásukkor 500 zsák kávét hagytak hátra. Egy vállalkozó szellemű lengyel üzletember ezt a készletet használta fel a város első kávéházának megnyitására
4. Pár évszázaddal ezelőtt egészen elképesztő módon befolyásolta a kávé a világot. II. Károly angol király például 1675-ben betiltotta a kávézást, ugyanis azt hitte hogy a kávéházakban róla és a királynéjáról folynak kósza pletykák. Törökországban pedig törvényesen érvénytelennek nyilváníthattak egy házasságot csupán azért, ha a férj nem biztosított a feleségének kellő mennyiségű és minőségű kávét.

5. Manapsága világon a kávé a víz után a 2. legtöbbet fogyasztott ital, de nem csak ebben álla dobogó 2. helyén. A kávé a világkereskedelem 2. legnagyobb forgalmú terméke, természetesen a kőolaj után. Ebből kifolyólag a kávétermesztés két és fél magyarországnyi embernek biztosít megélhetést a világon. Ennek fényében nem is csodálkozunk azon, hogy ahány nép, annyi féle kávézási kultúra. Például az olaszok cukorral isszák az espressót, a németek és a svájciak forró csokoládéval keverik a kávét, a mexikóiak fahéjat szórnak rá, a belgák pedig csokidarabokat tesznek bele. A marokkóiak borssal isszák, a Közel-Keleten pedig nem átallják kardamommal és más fűszerekkel fogyasztani. Az osztrákok a tejszínhab mellett teszik le a voksukat. Egyiptomban tisztán és erősen isszák a kávét, számukra mind a tej, mind pedig a cukor elképzelhetetlen.

+1. A nyolcvanas évek Japánjából indult el a kezdeményezés, hogy minden év szeptember 29-én megünnepeljük a kávét, a kávékultúrát, 2009 óta pedig immár hivatalosan is megtartják a kávé világnapját.kavegep-berles-budapest-kavegep-szerviz-berkavegep

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.